Nissan Juke 1.6 Tekna

Sokféle autót vezettem már. Sokkal nagyobbakat is. Sokkal drágábbakat is. De még soha nem tapasztaltam azt, hogy ennyien megfordulnak egy autó után.

Sokan megfordultak utána, a Juke igazán feltűnő

Két benzinkútnál is kijöttek megnézni, a harmadiknál pedig a kutas a pult mögül kérdezte döbbenten: ez milyen autó?

A Nissan Juke már külsőre is igen feltűnő, és ha nekem már egy kicsit sok is volt a formabontásból, azt el kell ismernem, hogy a megcélzott generáció – amelytől én folyamatosan távolodom:-) – valószínűleg jó alaposan eltaláltatott. Talán a gyengébbik nemnél elképzelhető valamilyen generációk fölötti vonzalom, de az a negyvenes férfi, aki ilyen autót vesz… na mindegy.

Tévedés azt hinni, hogy belülről már nem látszik, hogy néz ki. Illetve az lehet, hogy nem, de az utastér legalább olyan extravagáns, mint a kasztni. Ami először szemen vágja a gyanútlan tesztvezetőt, az a váltót és a kézifékkart körülfolyó meggypiros fém(hatású) borítás, amiből még az ajtókra is fröccsent egy kevés. Ez is tovább mélyíti a generációs ellentéteket, de szinte nincs olyan elem, ami ne osztaná meg a publikumot.

A motorháztetőn helyet kapó lámpák fokozzák a feltűnést

A felszereltségi szintek a márkánál megszokottak: Visia, Acenta és Tekna, nyilván az alapszinten van, ami hiányzik, a Teknában pedig már sok mindent találunk, amire nem is biztos, hogy szükségünk lenne.

Van egy másik triumvirátus, ami sokkal jobban befolyásolja a vezetési élményt: eco, normal és sport. Háromféle üzemmód, de igazából a két véglet volt meghatározható, a normál talán csak lélektanilag fontos. A menetmódok közötti váltást, választást kis képernyő is segíti, bár valószínűleg csak a kiskorú nézőket akarták bevonni a műsorba.

Mindezt csak menet közben volt alkalmunk felfedezni, az indulást követő percekben még mindenki a dizájn hatása alatt állt, ki így, ki úgy. Nem kellett túl sok időnek eltelnie, hogy egy másik tényező hatása alá kerüljek: dinamikusan csökkent az üzemanyag szintje a tartályban. Rögtön felfedeztem, hogy létezik az eco üzemmód.

Egyszerű gondolkodású ember lévén, arra következtettem, hogy a nem sportos üzemmódok azt jelentik, hogy az autó nem megy sportosan. Ezzel szemben a tapasztalat azt mutatta, hogy egyáltalán nem ment, bár nyilván kevesebbet fogyasztott százon. Amelyik autó nem megy, az nem fogyaszt. Logikus. Pontosabb nyilván a kevésbé fogyaszt kevésbé megy összefüggés, és a márkát sem bántanánk. Sőt, meg is ragadom az alkalmat egy kis kalaplengetésre, hogy van gyártó, aki képes lemondani az átlagos családi autók gyártásáról és felvállalni azt, hogy egyéb szegmensekben alkot maradandót.

A látványos szintcsökkenésnek természetesen az is oka volt, hogy elszoktunk az ötven literesnél kisebb üzemanyagtartályoktól, hiszen általában nagyobb vasak vendégszerepelnek nálunk. Megnyugodva kapcsoltam vissza a sport üzemmódra, és utána már csak azzal használtuk a gépet. Így sem volt túl aszfaltszaggató, persze, de mindenképpen kíváncsivá tett, hogy milyen lehet a turbó verzió, ami a tesztelt 117 lovas változattal szemben 190 lóerőt mozgósít.

Az kívülről is jól látszik a Juke-on, hogy kilátni, azt nem lehet valami jól. Legalábbis hátrafelé, a hátsó ajtók ablakán különösen nem. A világért sem rónám fel neki, persze, ez kötelező áldozat a sikeres forma érdekében.

Nem egy körpanorámás modell, az tény, de izgalmas forma

Ha a vezető előre tekint, ami tagadhatatlanul gyakoribb állapot, akkor – legalábbis este – igen különös élményben van része. A motorháztetőn helyet kapó lámpa kicsit meseszerűvé teszi az utazást. Komolyan, csordogál az ember hazafelé, kinézve a két lámpa között, mintha egy vidámparkban lenne, és csak forogna körbe… hát így tűnnek el a generációs különbségek Juke módra.

Nissan Juke 1.6 Tekna

Maximális teljesítmény: 117 LE

Maximális nyomaték: 158 Nm

Végsebesség: 178 km/h

Gyorsulás 0–100 km/h: 11 s

Fogyasztás város/országút/vegyes: 8,1/5,3/6,3

Tesztfogyasztás: 6,8 l/100 km

Ár: 5 040 000 Ft

Fotók: holvezessek.hu

További információ: www.nissan.hu

más megosztók